Szintimánia.hu

Koródi Csaba honlapja

A leggagyibb kincsesdoboz - KORG KROSS2





Ezt a termékkategóriát nagyon a helyén kell kezelni, mert ha túl magas elvárásokat támasztunk feléje, akkor a negatív tapasztalatok elhomályosítják a hangszer valós lehetőségeit. Ne gondoljuk róla, hogy egy stúdió berendezés és nem fog csalódás érni. Ne gondoljuk hogy pár gombnyomással eszméletlenül fog szólni és rájöhetünk, hogy a saját kreativitásunkat hogyan tudjuk megvalósítani vele. És azt se gondoljuk, hogy zongora billentyűzet fogad rajta, mert ez egy olcsó szinti, olcsó szinti-billentyűzettel.

Nálunk gazdagabb országokban egy ilyen hangszert a tinédzsereknek vásárolnak… vagy a tinédzserek megveszik maguknak. A dizájnra rápillantva láthatjuk, hogy a tervezésnél kábé fontosabb szempontnak találták, hogy a hangszer passzoljon egy Converse cipőhöz, mint azt hogy masszív színpadi, vagy komoly benyomást keltő stúdió hangszer legyen.

Mifelénk viszont komoly, felnőtt emberek több havi félretett pénzükből morfondíroznak azon, hogy melyik maximum 200 ezer Forint körüli hangszer lenne a legjobb választás a számukra. A KORG nevét sokan garanciának tekintik arra, hogy egy KROSS2-őt összehasonlítsanak akár egy KRONOS-al is. Magam sem értem, de még olyan kérdést is láttam fórumokon, hogy melyik hangszer a jobb választás, a KROSS2 vagy a KRONOS2? Mit lehet erre válaszolni? Ha van felesleges 1 millád, akkor a KRONOS2, ha viszont 160 ezer körül nézelődsz a használtak között, akkor meg a KROSS2. Ilyenkor szoktam elgondolkozni, hogy néhány felhasználó fejében vajon milyen elképzelések, prekoncepciók, ezzel párhuzamosan pedig milyen elvárások lehetnek egy-egy hangszerrel kapcsolatban?

Nem meglepően én is abba a kategóriába tartozok, aki csóró országunkban felnőtt fejjel 160 ezer Forint körül próbál magának optimális használt hangszert választani és elvárja, hogy kábé olyan komoly hangszert kapjon ennyiért, mint egy KRONOS. Ezért ebből a szemszögből fogom megvizsgálni a KROSS2-őt.

Most itt mindjárt az elején szeretném lerántani a leplet és elárulni, hogy baromira tetszik a hangszer, imádom. És ezt azért szögezem le az elején, mert nagyon sok negatív dolgot kell írnom róla és csak a végén lesz alkalmam elmondani a jókat is.

Először is a billentyűzet. Bárkivel beszélek, mindenkinek az az első kérdése, hogy "és milyen a billentyűzete?". Nincsenek nagy megfejtések, ma már szinte minden gyártó legtöbb modelljének műanyag pálcikán hajlik a billentyűzete. Az alsó kategóriás szintiknek elég szar a billentyűzetük, a középkategóriásoknak meg kevésbé szar… Ha a KORG X50-nek vagy KROSS1-nek vacak volt a billentyűzete, akkor a KROSS2-nek is az lesz. És az is.

Amíg csak hangszerkiállításokon nyomkodtam a KROSS2-őt, addig azt vallottam, hogy az övé a világ legrosszabb billentyűzete, de vegyük figyelembe, hogy egy kiállításon a legkülönfélébb zongorák, waterfall, vagy prémium billentyűzetes (Prologue, Grandstage, Dexibell stb.) szintik után nyomkod meg az ember egy ilyen kis alsókategóriás mütyűrt, úgyhogy garantált a negatív élmény. Otthon a szobában, beépítve a számítógép és a CUBASE alá, semmivel sem rosszabb vagy jobb, mint ami elvárható egy ilyen hangszertől. Cserébe a hangszer rendkívül könnyű, könnyen hurcolható, amellett hogy normál méretű billentyűzetet ad. Megjegyzem a KROSS2-őt alapvetően zenekari hangszernek vettem, majd az első próbán rájöttem, hogy ezt a gyenge billentyűzetet én pikk-pakk szétverem, úgyhogy inkább otthon tartottam és milyen jól tettem, mert az otthoni zenélésben jobban megtaláltam a helyét.





A külső sem kevésbé ellentmondásos. Személy szerint a szögletes formát preferálom. Szerintem minden szempontból sokkal egyszerűbb, kényelmesebb, elegánsabb egy szögletes hangszer, nem beszélve az illesztésekről. Egy ilyen csilicsálé formájú hangszernél mint a KROSS2 szinte lehetetlen olyan illesztéseket kialakítani, hogy a hangszer mozgatásra ne recsegjen-ropogjon. Már a Yamaha MOX dizájnjában is fájlaltam az íves megoldásokat és az adhoc illesztéseket, erre a KORG is megvalósította. Valamiért mégis csípem ezt a hangszert… talán azért, mert ez a furcsa forma és a hangszer méretei harmonikus kapcsolatban állnak egymással. "Túl" kicsi ahhoz, hogy különösebb gond legyen vele, inkább cuki, mint hogy nagy, recsegős kaszni legyen. De például nagyon örülök annak is, hogy a PITCH és MOD kerekek a billentyűzet fölött vannak, ezzel is kisebb lehet a hangszer és elfér mellette az asztalon például a számítógép egere. A furcsa forma ellenére pedig sikerült azért jól összepasszintaniuk a hangszer illesztéseit. Azt mondjuk nem értem, hogy a billentyűzet alatt miért kellett kialakítaniuk egy koszgyűjtő árkot. Ezen a részen egy 5 perccel tovább gondolkoztam volna a tervezők helyében. De ne keressük a kákán a csomót, a Yamaha MODX6-on ennél sokkal nagyobb és csúnyább hézag van ugyanitt.





Következzen ez a furcsa selyemfényű gumírozott felület. Nem értem. Miért nem tud egy fekete hangszer egyszerűen anyagában fekete műanyag maradni? Miért kell rá egyáltalán bármilyen bevonat? Láttunk már sok hangszert anyagában fekete műanyagból slussz, de a világ összes fekete számítógép billentyűzete is elvan külön bevonat vagy felületi kezelés nélkül. Vagy ott van például a KORG Wavestate, hogy csak márkán belül maradjak, de szinte az összes többi szintetizátor is anyagában fekete műanyag… Miért nem tudott a KROSS2 is olyan egyszerű, de nagyszerű maradni? Amúgy összességében most még kellemes, selymes tapintású, nem gyűjti az ujjlenyomatokat (annyira) és nyilván ez volt a cél, meg talán valami prémium érzetet is akarhattak kölcsönözni neki, amit… na jó, talán sikerült is ideig-óráig… csak szerintem felesleges, és én inkább a tartósságától félek. Remélem ez most valami más, kiforrott anyaghasználat a KORG részéről, és az 5-10-15 éves KROSS2-őkön is ilyen szép lesz még ez a bevonat. Hiszen láthattuk már pár műszaki berendezésen, hogy milyen rossz ötlet ilyen gumírozást használni mikor pár évesen elkezdenek ragacsossá válni. Megjegyzem a Yamaha MOX, MOXF, MODX hangszereken használt felmattított felület sem sokkal szerencsésebb, mert az meg takaríthatatlan, és bár látszólag nem gyűjti az ujjlenyomatot, de titkon telítődik zsírral és idővel elég csúnya tud lenni.

Lássuk csak, miről panaszkodjak még? Kontroller potik. A gyártók már legalább két évtizede eljutottak odáig hogy minimum 4 kontroller poti legyen a hangszeren. A KORG is már vagy 20 éve egy csomó hangszeren alkalmazta (az összes Triton típus, TR, X50, MicroX, KARMA, N5, MicroStation stb.). Majd a KROSS1-ről egy huszárvágással lekukázták az összeset... milyen alapon?... egy workstation-ről? Sebaj, a KROSS2-nél elmondták, hogy mekkorát léptek, mert már van rajta 2 kontroller tekerő... Bírtam amikor a bemutatókban demózták hogy micsoda újítás a KROSS1-hez képest... na de "Kukuri", már ezer éve 4-et használtak... szóval én nem villognék a kettővel, hanem sunnyognék hogy miért nincs 4? Ezzel együtt a két poti helyett hozzá adott SELECT és a SWITCH gombokkal, meg a két tekerővel egész sok hasznos funkciót el lehet érni menübúvárkodás nélkül... szóval összességében még így is hasznosan építették fel a funkcionalitást erre a kicsit mátrix-szerű blokkra, úgyhogy részemről egy kicsit mentették a menthetőt. Bár ide elfért volna egy sor felhasználó által assignálható paraméter is.





Viszont ha már lespóroltak róla két potit, akkor tettek rá egy óriási LED-es világító KORG feliratot. Bevallom a KROME-nál nem értettem a KORG logó R betűjének közepébe épített LED-et. A felhasználónak az égvilágon semmilyen információval nem szolgál, a nézők felé viszont pont annyira zavaró erős pontszerű fénnyel világít, hogy beleégjen a retinájukba és ne tudják élvezni a koncertet. A KROSS2-nél is érezhették ezt a problémát a tervezők, ezért szintet léptek és az egész KORG felirat egyben egy nagy LED lett. Ez így már nem olyan pontszerű és szerencsére a fényereje 9 lépésben állítható, illetve ki is kapcsolható, így senkit sem fog zavarni... sőt... őszintén szólva szerintem baromi jól néz ki... csak épp felesleges... ha ezt az energiát és anyagot inkább a billentyűzetbe tették volna, szerintem jobban jártunk volna.





Eljött az ideje hogy beljebb menjünk a hangszerbe. Nem rossz ötlet a külön kategória tekerő. Nyilván meglétének egyetlen koncepciója a pénz és hely spórolás, mert egyszerűbb egy potit betenni, mint 12 nyomógombot a kategóriáknak dedikáltan. Egy kicsit macerásabb hogy nem egy gomb megnyomásával jutunk egyik kategóriából a másikba, hanem egy potival át kell tekergetni a többi fölött, de meg tudok békélni vele, és talán időtálló is lehet, mert nem kell olyan intenzíven használni. Cserébe a PAD-okra 8x16 Favorit hangszínt ki lehet helyezni, így élő szituációban nem kell a kategóriák közötti ugrálással bajlódni.





A VALUE poti miatt viszont aggódok. Irgalmatlan sokat kell tekergetni. A valaha volt összes értelmes könnyítést kiírtották a hangszerből. Réges-régen 1993 környékétől a legtöbb KORG-ban volt a VALUE tárcsa mellett egy VALUE toló poti is, mert azzal sokkal-sokkal gyorsabban el lehetett jutni 1-ről 128-ra, sokkal-sokkal kevesebb amortizációval. Aztán volt a numerikus értékbevitel, hogy a kívánt számot be lehetett írni számgombokkal. Aztán ott volt szintén már kábé 1993-tól a "10'sHold" gomb, aminek segítségével tízesével lehetett lépni az értékek között, nem kellett egyesével... ezt a funkciót később kitették egy SHIFT gombra a gyártók. Nnna, ezekből a KROSS2-ben mindent kiirtottak. Ha el akarsz jutni a tízedik hangszínről a 300-adikra, akkor 290-et kell racsnizni. Ha egy oszcillátoron egy értéket 1-ről 128-ra akarsz állítani, az 127 racsnizás, ha ezt mind a 2 oszcillátor mind a 4 rétegén meg akarod csinálni, az 8x127, azaz 1016 racsnizás... és ez még csak egy paraméter. Ha legalább egy gomb megnyomására 10-esével lehetne ugrani, már jobban állnánk. Ha pedig még a számgombokat (PAD-okat) is lehetne értékbevitelre használni, akkor még annál is jobban állnánk. De nem.

Aki gyakran szerez be használt hangszert, az biztosan tapasztalta már, hogy az 5-10-20 éves hangszereknél már bizony szalajtanak ezek a VALUE tárcsák és átugranak értékeket, pedig azokon a hangszereken még megvolt legalább a 10-es lépés és a numerikus bevitel lehetősége pluszban. Ehhez képest a KROSS2-őn mindent csak a VALUE potival lehet állítani és megsokszorozták a funkciók számát is amihez ezt a potit kell használni. Szóval én elővenném azt a tervezőt aki ezt kitalálta és a tarkóját csapkodva azt kérdezném tőle, hogy hol volt az elmúlt 20 évben? Szatyorban? Majd azonnal túlórában megcsináltatnám vele egy Firmware frissítésben, hogy a számozott padokkal be lehessen írni értéket és egy gomb lenyomásával a VALUE Poti 10-esével léptessen. Apropó, értékbevitel... ha ráviszem egy értékre a kurzort és megnyomom az ENTER gombot, akkor az érték aktívvá válik, mintha értékbeírásra várna, de olyat ugye nem tud a hangszer... tudod mire jó ez a funkció? Hogy a kurzor mozgató potival egyesével lehessen az értéket fel-le léptetni. Gratulálok a tervezőnek, amortizáljuk le azokat a gombokat is egy hónap alatt! Ennél a kurzor gombnál egyébként találtam egy könnyítést, hogy amikor a Multisamplék között keresünk, akkor a jobbra-balra gombokkal tudunk a hangszercsoportok között váltani, ami legalább több a semminél. Összességében tehát érdemes használni a számítógépes Editor-t, amit a KORG rendszerint ingyen és bérmentve biztosít, ellentétben például a Yamahával.





Tovább is van? Igen. Az effektek. Már a MicroStation-nál említettem egy negatív tulajdonságot, amit a KROSS1-nél és most a KROSS2-nél sem emeltek magasabb szintre. Található a hangszerben 5 Insert effekt és 2 MASTER effekt blokk. Találd ki, hogy melyik blokkban használhatsz Reverb-et vagy Delay-t? Csak és kizárólag a 2-es számú Master effektben. Tehát ha szeretnél Delay-t használni, akkor már nem használhatsz Reverb-et és fordítva. Tételezzük fel, hogy szeretnék egy Lead hangszínen tempo delay-t használni és egy kis reverb-et is, akkor ezt nem tehetem meg. Az 5 Insert effekt egyikében sem található Delay algoritmus, ahogy az 1-es Master effektben sem, ugyanúgy ahogy Reverb sem található meg a 2-es Master effekten kívül sehol másutt. Ez ennek a hangszer kategóriának a sajátja... legalábbis a KORG-nál. De tovább megyek: lehetőség van az 1-es MASTER effekt blokkban olyan effekt algoritmust használni, ami két effektet emészt fel, például egy olyan Rotary Speaker effektet, ami tartalmaz Overdrive-ot is... ez esetben felhasználja a két MASTER effekt blokk erőforrását és a 2-es számú MASTER effektet inaktiválja... bizony jól gondolod: kilövi az egyetlen olyan effektforrást ahol REVERB vagy DELAY található. Szerintem ez nonszensz. Akárhogyan, de erre már kerestem volna megoldást a gyártó részéről, akár más kompromisszum árán, például lehessen már legalább Delay effektet használni az Insert effektek között, maximum olyan kompromisszummal, hogy felhasznál kettőt az ötből... hogy csak egy példát említsek.

A KROSS2 egyik fő marketinges erénye az USB-AUDIO interface... amihez nincs driver. A Windows magától telepíti a KROSS2-őt és azonnal használatba is veszi, tehát a Windows rendszerhangokat, a zenelejátszást, a netet, a YouTube-ot, mindent gyönyörűen hallunk a hangszeren. Csak miután elindítom a CUBASE-t, nincs jelen a KROSS2 az audio eszközök között. Tehát tök jó ez az USB-AUDIO, csak épp a DAW-ban nem jelenik meg, ami miatt egyáltalán használnám. Írtam a KORG-nak is, hogy ez hogyan működik?, de elhajtottak a magyarországi forgalmazóhoz, akik ugyebár se nem tervezik a hangszert, se nem gyártják, se nem írnak hozzá drivert. Így ezt nekem máig nem sikerült megoldani, ha sikerül, akkor majd frissítem a cikkemet. Addig pedig marad a hangkártyán, vagy HD felvevőn keresztül történő rögzítés, ahogy egyébként évtizedeken át felvettem a hangszereimet.





Ha már ennyit panaszkodtam, akkor úgy mégis miért imádom ezt a hangszert? Mert egyszerűen kellemes a méret, a működés, a hangzás a funkcionalitás és az ár aránya. Ennél a hangszernél nem fáj, hogy áll benne 300 ezer forint és van egy sor bosszantó dolga, mert nem áll benne ennyi pénz. Annyiba kerül (főleg a használt árra értem), amennyit tud, ismerem és helyén tudom kezelni ezt a KORG hangszer-kategóriát. A korábban megismert KORG-ok menüihez képest van pár más a gondolatmenet és elrendezés, viszont ezek olyan változások, ami miatt nagyon kényelmes és intuitív a használata. Az alapvető funkciók kezelése már tíz perc után izommemóriából megy és ez alatt értem a hangszín szerkesztést is. A legtöbb helyzetben nem is kell levennem a szemem a kijelzőről a kezemet pedig a fizikai gombokról, mert vakon megy minden. Szekvenszerezés közben a PART-ok közti lépés pikk-pakk mozdulat, amit korábban lehulló menüből kellett kiválasztani. Ennek analógiájára hangszerelés közben az azonos paramétereket pillanatok alatt össze lehet hasonlítani a PART-okon való lépkedés közben, és akár állítani is. A KROSS2-ben is adottak azok a dolgok, amik már évtizedek óta jók voltak a KORG-okon, mint például a szekvenszer vagy COMBI módban a meghajtani kívánt MIDI forrás kiválasztása, hogy INT, EXT vagy BOOTH legyen, illetve a MIDI csatornák átdefiniálása... ezek a lehetőségek egyes más gyártónál máig nem megoldottak.

A hangszín szerkesztése a megszokott KORG gondolatmenetet követi, ami egy elcsépelt, de érdekes történet. A KORG az egy olyan márka, hogy aki egyszer megszokta, nem tud szabadulni tőle... ha éppen nincsen KORG-ja, akkor hiányzik, kell egy... ha meg ott van, akkor pár nap alatt megunja... Amolyan se veled, se nélküled kapcsolat. Szerintem egy ilyen hangszer akkor hálálja meg magát, amikor elkezdünk benne saját hangszíneket készíteni és megértjük a lelkivilágát. Ha már láttunk pár hangszert legyen az PCM vagy VA, akkor már átláthatjuk a modulációs lehetőségeket, a beavatkozási pontokat és megérthetjük, hogy mi az, amitől kicsit más ez a KORG architektúra. A legtöbb hangszernek modulációs mátrixa van, ami egy olyan összegző felület, ahol könnyen átlátható a modulációs forrás és cél. Ahhoz hogy ezek a felületek átláthatóak maradjanak, átlátható paraméter-összefüggéseket tartalmaznak, ami a legtöbb esetben egyúttal korlátozza is a lehetőségeinket. A KROSS2-ben a modulációs beavatkozások nem egy áttekinthető modulációs mátrixban találhatóak, hanem mindenütt a paraméterek mentén. Ez azt is jelenti, hogy nehéz átlátni, hogy mi történik egy-egy hangszínnel, de azt is jelenti, hogy mindenhol mindent IS hozzá lehet rendelni valamilyen modulációs vagy kontroll forráshoz. Itt most nagyon nehéz lenne összefoglalni, hogy mire is gondolok, de csak példaként: létre tudunk hozni olyan hangszínt, aminek LFO-val lassan hullámzik a FILTER Cutoff értéke és a leütés erősségére változik a Cutoff intenzitása, miközben minél magasabb hangokon játszok, annál jobban gyorsul az LFO hullámzási sebessége is. És ez még csak egy oszcillátor egy LFO-ját érinti, míg a hangszer egyetlen PROGRAM hangszínében 2 oszcillátorunk van, darabonként 2-2 LFO-val plusz egy COMMON LFO-val, ami a két oszcillátort egyszerre érinti. COMBI módban pedig 16 darab ilyen összetettségű PROGRAM hangszín szólhat egyszerre.

Ezek azok a tulajdonságok, amik miatt olyan intenzívek és izgő-mozgóak a KORG COMBI hangszínek, hogy a legtöbben évek múltán is vissza-vissza nyúlnak a KORG hangszerekhez. De csak kevesen vannak, akik ezeket a tulajdonságokat ki is használják saját hangszínek gyártására. Ezért van, hogy aki csak Preset szinten gondol a KORG-okra, az hamar meg is unja, és ezért mondom azt is, hogy a hangszer akkor hálálja meg magát ha elkezdünk benne saját hangszíneket gyártani. A KROSS2 pedig mindezt nagyon haladós felületen kínálja, izommemóriával könnyen elsajátítható módon, ami nekem a vesszőparipám.

A fenti sorok persze csak nagyon érintőlegesek a hangszínszerkesztés teljes összképéhez, pozitívumaihoz és árnyoldalaihoz képest, mindenesetre én látom benne a lehetőséget. És muszáj is alaposan beletanulni, belenyúlni az új hangszínek megálmodásába, mert a gyári Multisamplék tekintetében (is) érződik a hangszer árkategóriája. Finoman szólva nem egy oroszlán a hangszer PCM készlete, de ismerve a hangszínszerkesztésben és az effektezésben rejlő lehetőségeket, tudjuk, hogy mindez relatív hozzáértő kezekben.





Vannak a hangszeren még ezek a PAD-ok, amik egyaránt használhatóak loopok, vagy oneshot hangszínek lejátszására, és ezzel nem is mondtam semmi újat. Ami viszont számomra egy szimpatikus plusz, hogy a PAD-okon létrehozott dobszettet ki lehet exportálni Multisamplének és felhasználni program hangszín oszcillátorának, ezáltal saját dobszetteknek. Figyelni kell a SAMPLE RAM méretet, de ezzel a módszerrel készíthetünk pár igen tetszetős saját készletet. A PAD-ok használhatóak még FAVOURITE hangszínek behívására is, ami nem olyan nagy újdonság, viszont rendkívül hasznos és kényelmes, ráadásul nem válogat hogy PROGRAM vagy COMBI van hozzárendelve. Ja és még Electribe jellegű dob pattern szekvenszernek is használhatjuk a PAD-okat, ami számomra nem olyan életbevágó, de másnak nagyon hasznos lehet... sőt akár fontos eleme is lehet egy elekro performance-nak.





Már csak az AUDIO felvevőről szeretnék pár szót ejteni. Számomra döbbenetes a működése. Elindítom a felvételt és az égvilágon mindent rögzít ami a hangszeren történik. Például a felvétel elindítása után kiléphetek a felvevő ablakról és nekiállhatok hangszínt szerkeszteni, vagy egy komplett új dalt létrehozni, közben dumálhatok a mikrofon bemenetére, vagy mehet más külső hangforrás az AUDIO bemenetre, a hangszer pedig csak rögzít-rögzít mindent. Ezzel a tulajdonságával alkalmas például arra, hogy ha videót készítek, akkor a hangszer saját felvevőjével fel tudom venni magának a hangszernek a hangját is és a narrációt is, azután pedig alá tehetjük a videónknak.

Persze zenei ötletek felvételére is használható ez az AUDIO rögzítő, mert képes végtelenszer egymás után rögzíteni ugyanarra a felvételre. Ha nincs időnk nekiállni szekvenszerezni és van egy ötletünk, akkor a REC gomb megnyomásával azonnal felvehetjük, később pedig bármikor rájátszhatunk további hangszereket ötletbörzézni, próbálkozni, vagy konkrétan vázlatot készíteni. Ez a módszer nekem már 10 éve bejön és a KORG SOS rögzítőjét használom erre a célra. Amit sajnos kihagytak a KROSS2-ből, hogy ezeket a felvett sávokat egyenként ki lehessen exportálni. A KORG SOS úgy működik, hogy végtelenszer lehet egymásra rögzíteni és bár megvan a felvétel egyben összenyomva, közben azért megtartja az SD kártyán egyenként is a felvett sávokat, a KROSS2-ből viszont csak az egybenyomott felvételt lehet kiexportálni, pedig szerintem tudná azt külön-külön is.





Amit ez a felvevő nem tud, az az, hogy a felvett AUDIO sávot használni tudjuk a MIDI szekvenszerünkben a MIDI sávjainkkal együtt HD sávnak, vagyis hogy például egy KROSS2-ben készített MIDI dalba be tudjunk illeszteni egy ének sávot. Illetve azért ez sem lehetetlen, mert a 16 PAD-ra betehetünk énekfelvételeket, a padok lejátszását pedig indíthatjuk a MIDI szekvenszer 15-ös sávjából... íly módon tehát a Sample PAD-okat használhatjuk ha nem is HD-nek, de a helyettesítésére igen.






Összegezve: az írásom eleji panaszok ellenére ezt a hangszert egy igazi kis könnyű, jól használható kincses doboznak tartom, amiből a saját leleményességünkkel és kreativitásunkkal rengeteg okosságot ki tudunk hozni. Nem kell érte százezreket (milliót) kiadnunk, nem kell kilókat cipelnünk és még az ölünkben is elfér ha teszünk bele pár elemet. Jobban meggondolva, talán nem is olyan valóságtól elrugaszkodott a kérdés, hogy melyiket éri meg jobban megvenni: a KROSS2-őt vagy a KRONOS2-őt?... Nyilván a KRONOS sokkal jobb, sokkal magasabb szintet képvisel egy profitábilis stúdió szempontjából, de a KROSS2-őt talán jobban megéri megvenni az ár/érték viszonylatában hobbi zenélésre. Én mindenesetre hobbi zenészként nem látom indokoltnak a KRONOS tetemes árkülönbözetébe beleugrani.
Persze a két hangszer között még ott van a KORG KROME is, de azon sem sztereó audio bemenet, sem mikrofon bemenet, sem vocoder, sem audio felvevő, sem USB-AUDIO interface nincs, így nem olyan kívánatos kis svájci bicska mint a KROSS2 :)