Szintimánia.hu

Koródi Csaba honlapja

KORG Nu:Tekt NTS-1 - A kevesebb néha több! 2. rész

A legutóbbi "A kevesebb néha több!" című cikkem megírását tulajdonképpen a KORG Nu:Tekt NTS-1 mini hangszer ihlette. Aztán annyi dolgot juttatott eszembe a téma, hogy végül a cikk első felébe bele sem fért maga ez a kis kütyü.





Az NTS1-el akkor kerültem kapcsolatba, amikor az egész workflow-mat teljesen lecsupaszítottam egy YAMAHA MODX6-ra. Kitisztítottam a fejemet, összetekertem rengeteg AUDIO és MIDI kábelt, eltettem a keverőt és egyetlen darab USB kábelt felhasználva csatlakoztattam a MODX-et a számítógéphez, és kész… ennyit szántam az alkotásra, pontosabban úgy gondoltam, hogy ennyinek elégnek kell lennie ha beletanulok. A dolog abszolút működőképes volt, hónapokig segítette a munkámat és a tisztánlátást az, hogy egy berendezésre koncentráltam a figyelmemet. Egészen addig, amíg érintőkijelzős menübúvárkodás és PCM csömöröm nem lett.





A MODX PCM hangforrása mellé nagyon hiányoltam egy tekergetős, tisztán átlátható analóg vagy VA hangforrást, ami durvábban el tud rugaszkodni a PCM hangszínektől, izgalmasabb, organikusabb, nem csak egy statikus mintalejátszó.

Alapvetően a MODX beszerzésének az volt az egyik oka, hogy ezeket az igényeket az FM-X hangforrásból ki tudjam szolgálni, így egyetlen hangszeren belül megkapom a minden igényt kielégítő PCM hangforrást és az organikus, durvább megszólalásra képes FM-et. A dolog azonban nem jött be. Nem sikerült megtanulnom az FM szintézist, de a preseteket meghallgatva sem kerültem hangulatba, úgyhogy nem inspirált a hangszer arra, hogy több energiát fektessek az FM megtanulásába. Inkább elkezdtem másfelé kacsintgatni (ismét).





A MODX PCM hangjai mellett folyamatosan egy korábbi kedvencem, a KORG Minilogue képe (és hangja) lebegett előttem. És ha már Minilogue, akkor lehetőleg XD. Persze arról szó sem lehetett, hogy vásároljak egy Minilogue XD-t, hiszen a "hangszerbe fektethető tőkém" a MODX-ben állt, így maradt az agyalás és a nézelődés.

Szerintem nem kell részleteznem, mert magától értetődő, hogy a KORG Nu:Tekt NTS-1 tálcán kínálta magát a Minilogue XD "helyettesítésére". Az NTS-1 az XD egy darab custom oszcillátorát tartalmazza, ami lényegében egy teljes értékű hangforrás. Ebben a kis kütyüben egyszerre láttam a potenciált és tartottam attól, hogy gagyi játékszer lehet, ezért próbáltam komolyabb, megbízhatóbb hangszereket nézni, de azért költséghatékony maradni. Akárhogy nézelődtem, 100 ezer forint alatt mindegyik analóg vagy VA szinti monofón, de dupla vagy tripla annyiba kerülnek mint az NTS-1, és még effekt proci sincs bennük.

Szóval a KORG NTS-1 az akkor 35 ezer forintos árral magasan (vagy alacsonyan) a legolcsóbb alternatíva volt, azzal együtt, hogy igen komoly effekt processzor is található benne. Ez az effektproci egyébként szerintem eszméletlen jó. Olyan reverb algoritmusok vannak benne, amilyet még szintiben nem hallottam. Olyannyira, hogy a legtöbben csupán effektezésre használják az NTS-1-et, ami öreg hiba, mert saját jogon teljes értékű szintetizátor hangforrásnak is alkalmas.





Bár az oszcillátor maga digitális, nekem megadja azt a hangzást és funkcionalitást, amit a Minilogue-ban szerettem, beleértve a shape-elhető oszcillátor hullámformákat.

Itt egy kicsit vissza kell utalnom egy korábbi hangszeremre a Behringer Deepmind 12-re. Szerintem nagyon jó hangszer, a modulációs mátrix egészen elképesztő és a beépített effektek is… viszont oszcillátorban nekem nagyon karcsú volt. Az egy darab SAW oszcillátor egy halvány SQUARE-el megijesztve nem sokat tett a hangszínnel és a szűrő sem harapott ki darabokat az oldalamból… a második oszcillátor pedig csak SQUARE, de kábé azzal és az oszcillátor SYNC-el lehetett különlegesebb irányokba eltekerni a hangzást, majd az effekt processzor csinált belőle valóban elfogadható hangot.

Ez nekem kevés volt ahhoz, hogy álljon benne 220 ezer forint, ezért váltottam le először egy KORG Minilogue-al, ami épp ellenkezőleg, már egyetlen oszcillátorral is A-ból B-be teljesen eltérő hangzást tudott produkálni, köszönhetően az oszcillátor shape paraméternek. Viszont a Minilogue effektje meg olyan rossz volt, hogy az összes Presetből (még a gyáriakból is) ki kellett kapcsolnom.

Most biztosan sokan felhördülnek, hogy a Deepmind 12 egy analóg hangszer, ráadásul 12 hang polifónikus, az NTS-1 pedig egy kis, monofón, digitális szutyok. Egyetértek. De a hobbinak ezen a szintjén, ahol én állok, erősen meg kell gondolni hogy miben tartunk több tízezer, netán százezer forintot. És akkor itt érkezzünk meg a KORG NTS-1-hez: Az egy darab shape-elhető oszcillátora megszólaltatja számomra azt a spektrumot, amit keresek, amikor egy analóg vagy VA hangforrásra gondolok. Szeretem, ha a potik csavarásával eljuthatunk a lágy hangzástól a metszőig, square-sípolástól a saw-búgásig és tényleg szembe- bocsánat fülbetűnő változást idéz elő a pulzusszélesség csavarása. Ezt a Deepmind 12 nem adta meg több mint 220 ezer forintért, az NTS-1 viszont igen a 35-ért. Az hogy monofón, a mai Multitrack recording lehetőségek mellett már csak részletkérdés, és nyilván nem csak közvetlen zenei sávok felvételére használhatjuk, hanem a hangjának a be-samplingelésére is. Az effekt processzora pedig szinte önálló sound-dizájner eszközt tesz mindehhez. No és az sem mindegy, hogy egy 12 kilós, fél méteres berendezésnek kell helyet szorítani, vagy egy ilyen kis "cigisdoboznak". Természetesen ezek nem egy komoly stúdió, hanem egy hobbi zenész szempontjai.

Bár az NTS-1 csupán egy darab oszcillátor, mégis van olyan, amiben többet tud a Minilogue-nál. Például, a Minilogue csak 1 darab LFO-val rendelkezik, és mi magunk választhatjuk ki, hogy OSC SHAPE-et, PITCH-et, vagy FILTER-t mozgasson. Az NTS-1-ben viszont van LFO-ja az OSC pitch-nek vagy shape-nek, és van LFO-ja az EG-nek is, a filternek pedig felfelé vagy lefelé ívelő amplitúdót adhatunk, így ha szeretnénk shape-et is mozgatni, EG-t is, meg filtert is, akkor megtehetjük, és nem kell döntenünk, hogy melyikről mondjunk le. Továbbá a custom oszcillátorokban is találhatunk további modulációs lehetőségeket, attól függően, hogy a programozó milyen funkciókat talált ki bele, de erről később.





Kicsit térjünk vissza az oszcillátorok elejére: az NTS-1-nek vannak alapból shapelhető klasszikus Saw, Triangle, Square oszcillátorai, ezen felül egy VPM (Variable Phase Modulation) oszcillátora, ami ha jól emlékszem 20 VPM hullámforma között vált. Ez eddig már önmagában rendkívül széles megszólalást tesz lehetővé, pedig még csak ezek után következnek a custom oszcillátorok. A hangszernek 16 darab custom oszcillátor SLOT-ja van, ami azt jelenti, hogy a már amúgy is használható 4 alap oszcillátoron kívül még 16 különböző oszcillátor típust rá tudunk tölteni, amelyeket a világ bármely pontján készíthettek hozzáértő programozók. Természetesen léteznek ingyenes és fizetős oszcillátorok is, és értelemszerűen minél szebb / jobb egy oszcillátor, annál többe kerül megvásárolni, de tulajdonképpen a 16 férőhelyet simán meg tudtam tölteni ingyen elérhető oszcillátorokkal is. És ha így teszünk, akkor az amúgy sem karcsú hangforrást egy csomó más karakterrel bővíthetjük. Mivel digitális berendezésről beszélünk, nem csak analóg modellezésről szólhatnak ezek az oszcillátorok, hanem lehet köztük FM, sample lejátszó, noise generátor, vagy bármilyen elborult ötlet. Az oszcillátorokhoz több paramétert is programozhattak, nem csak azt, ami a panelen látható két potival állítható. Ezek az OSC gomb hosszabb nyomásával és a TYPE potival érhetőek el, így az oszcillátor jellegétől függően már az OSC menüben is számos paraméter vagy moduláció állhat rendelkezésre ahhoz, hogy teljesen elcsavarjuk a hangszínt. Az egyik ilyen kedvencem például a "Pluck" hangzást produkáló oszcillátor, amely a KORG Prophecy fizikai modellezős szinti pengetős (Pluck) hangzását idézi fel bennem.





Olyannyira, hogy elővettem egy tíz évvel ezelőtt készült zenémet, amit egy az egyben KORG Prophecy-vel készítettem, és ezúttal elkezdtem átültetni a KORG NTS-1-re. A KORG Prophecy is monofón és monotimbrális digitális hangszer, szóval abszolút felfedeztem a párhuzamot a KORG NTS-1 és a Prophecy között, és még hangzásban is találtam néhány rokonságot, amellett, hogy a Prophecy sem volt alkalmas harmóniák lefogására, ezért jó játéknak bizonyult a kísérlet.

És itt kapott új fordulatot az egész történet, ami azzal kezdődött, hogy a Yamaha MODX mellé szerettem volna egy rugalmas kis hangforrást, majd az lett belőle, hogy ezzel a kis NTS-1-el jobban élveztem a zenekészítést, mint a fő hangszeremmel a MODX-el. Nem zavart, hogy nem lehet elmenteni a kicsavart hangszíneket, mert tulajdonképpen nagyon gyorsan elő lehet tekerni egy-egy kigondolt hangzást… sőt ilyen formán szinte kizárt, hogy preseteket használjunk, ezért minden hangzás a sajátunk lesz. Élveztem azt, hogy mennyire egyszerűen megy a dolog és nem kell egy érintőkijelzőn menük almenüiben kotorászni, a hangszín pedig él, lélegzik, egyedi és nem csak egy statikus sample lejátszás. Ja és a filter hasít, vág és ha kell sípol, pont ahogy képzelem amikor valami elrugaszkodottabb hangszínt szeretnék. Ekkor jöttem rá, hogy a "kevesebb néha több" cikket meg kell írnom.

Nyilván egy monofón "cigisdoboz" nem alkalmas egy 128 (vagy több) hang polifón PCM szinti kiváltására. Nagyon-nagyon sok féle zenei sáv megszólaltatása lehetetlen egy rendes PCM nélkül, nem beszélve a normális billentyűzetről. Színpadon sem túl szerencsés egy ilyen kis "bigyó", bár MIDI billentyűvel nem lehetetlen a használata, nem tartom kizártnak hogy bevállalnám élőben is a nagyobb szintimre rákötve. De ezt az NTS-1-et leginkább otthon, mint kiegészítő hangforrás tudom elképzelni, tehát így tessék érteni amit gagyorászok róla… :)

…vagy effekt forrásként is felfoghatjuk. 3 effekt blokkja van: MOD, DELAY, REVERB. A MOD blokk olyan hagyományos effekteket tartalmaz, mint Chorus, Flanger, Phaser, Ensemble amik tulajdonképpen kihagyhatatlanok és úgy jók ahogy vannak. A DELAY is hagyományos értelemben vett monó, sztereó, ping-pong, highpass és tape delay effektekkel gazdagít, szerintem teljesen jó hatásfokkal és minőségben. Na de a REVERB, a kötelező hall és plate mellett tartalmaz néhány olyan algoritmust (space, riser, submarine), amik a hanghoz olyan közeget adnak, hogy szinte önmaguktól zenélnek. Szerintem csodaszépek, de azért óvatosan kell velük bánni, mert ha túltoljuk, akkor szerintem a világon mindenki rájuk fog ismerni kilométerekről. Ja igen, azt nem említettem, hogy az effekteket nemcsak az NTS-1 saját hangjára tehetjük rá, hanem beérkező, külső sztereó (!) hangforrásra is (na ilyet sem tudott a Deepmind).





Természetesen az effekt blokkokban is lehetőségünk van custom effekteket használni. A MOD blokknak 16, a DELAY és REVERB blokkoknak pedig 8-8 szabad SLOT-ja van. A MOD effektblokk feltöltésére találtam sok hasznos custom effektet, de a DELAY és REVERB blokkokba - őszintén szólva - nem nagyon látom értelmét a variálásnak, mert custom effektekben még nem igazán láttam nagy megfejtést, a gyáriak pedig üzembiztosan kiszolgálnak a megfelelő minőségben.

Annál is inkább, mert nem tanácsos a custom tartalmakat túltolni, ugyanis könnyen megröccenhet ez a kis kütyü. Egy custom oszcillátor a gyári effektekkel teljesen megbízhatóan, üzembiztosan működik. De ha elkezdjük szaporítani a custom effekteket, akkor már necces. Egy custom oszcillátor három custom effekttel pedig garantáltan eldobja az agyát, és nem csak egyszerűen recseg vagy akadozik, hanem konkrétan mást csinál mint kéne, és ez a legtöbb esetben igen csúnyán hangzik. Szóval az olcsó kütyünek híg a számítási kapacitása, de ezzel ép keretek között maradva együtt lehet élni, anélkül hogy túl gyakran találkoznánk a jelenséggel.

Nehéz lenne ítéletet mondani egy ilyen kicsi berendezésre, hiszen semmilyen "hangszerre hasonlító" kategóriát nem lehet ráhúzni. Nyilván kábé a "tök fölösleges megvenni", és a "nincs rá szükségem, de tök guszta" kategória közé sorolható, végül erős GAS nyomásra mégis be lehet szerezni, mert nem túl drága. Ezért az árért pedig nem is igazán panaszkodhatunk, ha nem csúcsminőséget kapunk. Én a magam részéről ár/érték arányban messze többet kaptam, mint amire számítottam. Az oszcillátor sokkal nagyobb spektrumban használható mint reméltem, az effekteket pedig nem hogy nem akarom kikapcsolni, hanem kifejezetten megkoronázzák a megszólaló hangot.

Itt meg kell említenem, hogy a hang felvétele annyira nem egyszerű mutatvány, mert ha csak úgy rádugjuk a számítógépre, akkor azonnal elkezd búgni. Tipikus USB zaj probléma, csak itt az ég világon semmi nem állja útját. Két megoldás van. Az egyik, hogy hagyományos MIDI kapcsolaton keresztül hajtjuk meg, és szerencsére ehhez van rajta MIDI csatlakozó is, csak kell szerezni egy 3,5 - MIDI DIN átalakítót. A másik megoldás, hogy beszerzünk egy USB zajszűrőt és ezen keresztül dugjuk a számítógépre. Szóval van megoldás, csak ha ennek ismerete nélkül dobjuk rá a számítógépre, akkor hirtelen áteshetünk egy instant szívrohamon :)

Vicces a dolog hogy nekünk kell összeszerelni, bár túl sok izgalom nincs benne, mert egy-egy Lego® járgány nagyobb kihívást tud jelenteni. Az sem segít komolyan venni a kütyüt, hogy a paneleket nekünk kell széttörni és ettől nagyon csúnya, sorjás élei lesznek, ezért ezt én kicsit feljavítottam azzal, hogy a durva éleket lepolíroztam és lefestettem, ettől sokkal inkább egyben lévőnek érződik a cucc.






És ha már idáig eljutottunk, a KORG NTS-1-el készült zene így hangzik. Természetesen teljes mértékben a saját hangjával és saját effektjeivel, és persze néhány custom oszcillátor és MOD effekt felhasználásával:




Ugyanez a zene korábban Deepmind 12-vel így szólalt meg. Talán komolyabban szól, de leginkább máshogy, főleg hogy (így utólag) szerintem nagyon túltoltam benne a reverbet. Én mindenesetre nem hallom benne azt a 200 ezer forint pluszt, amit érdemes cuccba tolni:




A miheztartás végett, ez volt az eredeti Prophecy verzió 2012-ben, egy darab KORG SOS (SR-1) felvevővel rögzítve. A dob felvétele kicsit nagyobb kihívást jelentett az SOS-el, ezért a Prophecy dob mintákat betöltöttem egy KORG Electribe ES-1 MkII-be és onnan indítottam kézzel az SOS metronómjára:




És hogy sírjunk is, ez egy PCM szinti verzió, Yamaha MOXF6-al. Se nem különleges, se nem organikus, de legalább majdnem olyan, mint egy GENERAL MIDI fájl :) Pedig a MOXF-et is nagyon jó hangszernek tartom.




Nyilván mindegyik verziónál lehet mondani hogy rajtam múlott, hogy milyenné tettem. Mindegyik felvétel lehetne ennél sokkal jobb és rosszabb is. De ezekben a felvételekben akkor ott rengeteg munkám volt, hogy adott időszakban a legjobb tudásomat tegyem beléjük… ezért az adott körülmények figyelembevételével összehasonlíthatónak tekintem őket a magam számára.